Névjegy
Ismertető

Az ungvári görög katolikus székesegyház és a hozzá tartozó egykori püspöki palota Kárpátalja legszebb műemlékei közzé tartoznak. A várhegyen emelkedő gyönyörű épület-együttes méltán kelti fel a megyei székvárosunkba látogató vendégek, turisták figyelmét. Az épület néhány perces sétával könnyen megközelíthető a város központjából.

A mai székesegyház helyén állt egykori római katolikus templomot Drugeth János építtette a jezsuita rend számára a mellette álló rendházzal együtt. Mária Terézia 1775-ben a jezsuita rend feloszlatása után a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta mindkét épületet. F. Hillebrand császári udvari építész tervei alapján a templomot rövidesen székesegyházzá, a rendházat pedig püspöki palotává építették át.

1878-ban a székesegyházat késő klasszicista stílusban kibővítették és részben átépítették. Ekkor készült el a székesegyház homlokzata előtt álló timpanonos portikuszt tartó négy korinthoszi oszlop.

A székesegyház egyenes szentélyzáródású, egyhajós, nyugati homlokzatánál két alul négyszögű, felül nyolcszögű torony épült.

A székesegyház belső tere barokk stílusú, gazdagon díszített. Különösen értékesek a szentély freskói, a díszes ikonosztáz, melyek a XVIII. századból származnak.

Az ikonosztáz alsó képsora Szent Miklóst, a gyermek Jézust tartó Madonnát, Krisztust és a Szent Keresztet ábrázolja. A másik képsor Jézus életének egyes részleteit, a harmadik az apostolokat, a negyedik az ószövetségi atyákat ábrázolja, felül Mária és Magdolna között a keresztre feszített Megváltó, a középső képsorban pedig az Utolsó vacsora látható.

Gyönyörűek a barokk stílusú mellékoltárok is, melyek képei Szent Andrást és keresztelő Szent Jánost ábrázolják. Gazdagon díszítettek a szószék, a faragott padok, a lelkészi stallumok.

A szentély freskói az oldalfalakon a négy evangélistát, felül pedig az angyalok között az Istenszemet ábrázolják.

A székesegyház sekrestyéjében egy XVI. századból származó ikon látható, a terem színes üvegablakát Boksay József neves ungvári festőművész tervezte. Ugyancsak Boksay József, valamint Vidra Ferdinánd volt az alkotója a főhajó boltozati mennyezetképeinek, melyek a 30-as években készültek.

A székesegyházat a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel.

Kriptájában helyezték el az 1947-ben meggyilkolt Teodor Romzsa görög katolikus püspök földi maradványait, majd a személyazonosság minden kétséget kizáró megállapítása érdekében Budapestre, az országos antropológiai intézetbe szállították. Miután a szükséges vizsgálatok egyértelmű eredménnyel zárultak, a püspök hamvai nemrég hazakerültek Ungvárra. A II. János Pál pápa által boldoggá avatott Teodor Romzsa újratemetésére június 28-án került sor. Földi maradványait a székesegyház egyik oltára alatt helyezték örök nyugalomra.

Szoros műépítészeti egységet alkot a görög katolikus székesegyházzal a püspöki palota, amely 1775-ben lett a görög katolikus püspök székhelye. A várhegy északi lejtőjén, a székesegyházhoz épített "L" alaprajzú palota egyemeletes, északi oldalán a lejtő felé azonban kétemeletes. Északi szárnyának két sarkán egy-egy nyolcszögletű torony áll.

Történelmi jelentőségű épülete ez megyei székvárosunknak! A napóleoni háborúk idején, 1805-ben, ugyanis ide menekítették a budai várból a koronázási ékszereket: a Szent Koronát, az Országalmát, a Jogart, a koronázási kardot és palástot. 1805. december 9-ről 10-re virradó éjjelen az ungvári püspöki palota egyik termében őrizték.

A palota barokk stílusban épült, a XIX. században azonban késő klasszicista stílusú átalakításokat végeztek rajtra, kibővítették. Belső termeiben megmaradt a barokk freskók egy része.

Galéria
Ungvári görögkatolikus székesegyház és püspöki palota