Névjegy

Régió

Ismertető

Tiszacsoma (or. Чома) Beregszásztól 10 km távolságra elterülő, közigazgatásilag sokáig Gecséhez tartozó település. Az önállóvá válás éve 1996.

A krónikák legkorábban 1327-ben említik először. Árpád-kori település. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyaiak részére kiadott adománylevélben megemlítik. A XV. század elején Upor István Csomapusztának harmadrészét elzálogosította Beregszásznak. Idő folyamán a csomai birtokrészek a Szentiványi, gróf Károlyi és Kajdi családok kezére kerültek. 1744-ben hat német család települt a községbe, és a templom és lelkész számára telket jelöltek ki. A helység üres telkeire még a XIX. század elején a Kajdi család telepített ruszin jobbágyokat, kik sokáig a beregszászi görög katolikus anyaegyházhoz tartoztak. Az 1870-es évekről így ír Lehoczky Tivadar, vidékünk lelkes kutatója:

"A környéket még nemrég elborító rengeteg tölgyerdők lassan ritkulni kezdettek, főleg az 50-es években, midőn a százados tölgyfák jövedelmező kereskedelmi cikké kezdettek válni."

Lehoczky tud a honfoglalás kori temetőről is:

"Csoma és Gecse közt a mezőn találtatott 1874-ben egy hat hajlású vastag halvány aranysodronyból készült népvándorlás kori gyűrű."

Tiszacsoma lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 906 fő, ebből 807 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Tiszacsomát kedvező földrajzi fekvése folytán a szovjet érában a Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás irányítói a hozzájuk tartozó hét település - Tiszacsoma, Asztély, Macsola, Hunyadi, Gecse, Badaló, Halábor - központjává kívánták fejleszteni. A hetvenes években itt 1 200 tanuló elhelyezésére alkalmas iskolát, hatalmas (360 férőhelyes) kultúrházat építettek. Gazdasági téren is kiemelkedő szerepet szántak a községnek: annak szélén hatalmas traktor- és gépkocsiállomást létesítettek. A központosító törekvések - melyek természetszerűen a környékbeli falvak intézményeinek elsorvasztását jelentették volna - kiváltotta a szomszédos települések ellenállását. Ukrajna függetlenné válásával (1992) fokozatosan megszűnt a már Kárpátaljai Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet névre átkeresztelt nagybaktai gazdaság hegemóniája, anyagilag az intézmény fokozatosan leépült, így abbamaradtak a központosító törekvések is. Ám a fentiekben említett épületek - ha némelyiküket meg is viselte az idő - továbbra is állnak. Különösen a gépkocsi- és a traktorpark több ezer négyzetméternyi épületegyüttese látszik alkalmasnak arra, hogy ott különböző kisebb üzemeket és nagyobb munkahelyeket létesítsenek.

A település lakóinak egy része beregszászi iparvállalatoknál, illetve szolgáltató egységeknél dolgozik. Mintegy harmincra tehető azoknak a száma (főként traktorosok, állatgondozók, akiket a kutatóintézet helyi termelőegységeiben foglalkoztatnak. A településen ezenkívül mini pékség, benzintöltő állomás működik. Sok családnak nyújt kiegészítő jövedelmet a háztáji. Emellett még mindig elég sokan vállalnak idénymunkát a határ túloldalán. A településen a helyi vállalkozók az utóbbi években három ABC-t nyitottak.

A helyi iskolában (igazgató Fejes István) jelenleg 120 gyerek tanul, óvodájában 23 kisdeddel foglalkoznak. Könyvtára több mint 2 000 kötetet számlál. A községnek felcserközpontja és tágas sportterme van.

Látnivalók

Görög katolikus templom - Görög katolikus egyháza a XVIII. században keletkezett, templomukat a helyi hívek az 1890-es években építették. Néhány évvel ezelőtt került sor az új templom alapkövének lerakására. A községben mintegy 70 református él. Tavaly nyáron adták át a holland segítséggel épült gyülekezeti termet és parókiát.

Tiszacsoma határában a múlt század nyolcvanas éveiben honfoglalás kori temetőre bukkantak a régészek. Azóta mintegy 84 sírt tártak fel. A sírokból számtalan értékes lelet került elő, melyek azt bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság egy része nem vonult tovább, hanem letelepedett és itt lelt új hazára. A KMKSZ kezdeményezésére a honfoglalás kori temetőkert helyén 1996-ban emlékparkot létesítettek. Melynek központi emlékművét Csirpák Viktória Magyarországra elszármazott beregvidéki alkotó készítette. Az elmúlt évek során itt felavatták Árpád vezér és Szent István szobrát. Az emlékparkban minden ősszel megemlékezést tartanak. (Emellett a honfoglalás kérdésköréből számos konferenciát szerveztek.) Idén az október 12-én megtartott ünnepség főszónoka dr. Katona Tamás történész, a Kárpátalja Szövetség elnöke volt.

A sztálinisták 1944 őszén 114 férfit hurcoltak el, közülük negyvenen odahaltak. A KMKSZ szervezet 1989 novemberében a helyi temetőben kopjafát állított. 2002 őszén az épülő görög katolikus templom falán emléktáblát lepleztek le a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékére.

A faluban minden év október elsején a görög katolikusok búcsújáró ünnepet tartanak.

Galéria
Tiszacsoma (Csoma)

Kulcsszavak