Névjegy

Régió

Ismertető

Bakos nemcsak az állami és a megyei, hanem az etnikai határ szélén is fekszik. A községben ugyanis sok az ukrán, jelen van a pravoszláv, és a görög katolikus egyház. Ennek ellenére a különböző anyanyelvű emberek jól megférnek egymás mellett.

A községet 1924-ben alapították a csehek, akiket 1938-ban kiköltöztettek, s helyettük magyar vitézeket, nagycsaládokat telepítettek be. A község ettől kezdve a Bátyúi Református Egyház leánygyülekezete volt. A határok megváltozásával 1938–44 között Magyarországhoz, később a Szovjetunióhoz tartozott, ma pedig természetesen Ukrajnához.

Amikor a bátyúi vasútállomás kezdett kiépülni, a környékre egyre több idegen ember települt be, ami rányomta bélyegét a községre is. Így történhetett meg, hogy Bakosban 1974-től nincs anyanyelvi oktatás. A magyarok gyakran beolvadtak az ukrán családokba.

A változások 1991-től álltak be a gyülekezet életében, ugyanis a peresztrojka után kezdtek újraszerveződni. A múltban az istentiszteleteket (főleg a nagy ünnepek alkalmával) családoknál tartották meg. 1993-ban döntöttek úgy a hívek, hogy templomot építenek. Következő év májusában letették az alapkövet és a gyülekezet összefogásával, illetve külföldi segítséggel három éven belül fel is építették. 1997. október 19-én került sor a templomszentelésre, ami a gyülekezet életében jelentős eseménynek számított. A mai napig itt folynak az istentiszteletek, hittanórák és egyéb alkalmak. Sajnos a templom télen hidegnek bizonyult, főleg a gyerekek oktatásában. Ezért a gyülekezet újabb építkezésbe fogott, hogy egy fűthető, gyülekezeti házat építsen. Az elmúlt évben lerakták az alapokat. Most pedig azon gondolkodnak, hogy jobb lenne egy parókiát építeni, mert helyben lakó lelkipásztor nélkül a gyülekezetnek veszélybe kerülhet a jövője. Az elmúlt évben, Újbátyúban is megalakult a református gyülekezet, s talán ketten összefogva, fent tudnának tartani egy lelkészi állást.

Ma a gyülekezetnek 250 felnőtt tagja van. A hittanoktatásban 40 gyerek részesül. Nagy problémája a közösségnek, hogy a gyerekek az iskolában a nem tanulnak magyarul. Mivel nincs minden gyereknek lehetősége Bátyúba járni, ezért közülük sokan az anyanyelvükön nem tudnak írni-olvasni.
Ezt a problémát próbálták orvosolni, amikor néhány éve összefogva a görög katolikus egyházzal létre hoztak egy hétvégi anyanyelvi iskolát. 

A lelki élet újraszervezésében nagy szerepe volt Sütő László lelkipásztornak, aki 1974-től lett a gyülekezet lelkipásztora. Ő indította el a hittan és konfirmációoktatást, a templomépítést, a gyülekezet újraszerveződését.