Ismertető

A Tisza jobb partján elterülő magyar nagyközség - Tiszaújlak (or. Вилок), érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza. 1989-ben nyitották meg a Tiszaújlak - Tiszabecs határátkelő-helyet, amely mára nemzetközi éjjel - nappal működő átkelővé fejlődött Ukrajna és Magyarország között. Tiszaújlak Nagyszőlőstől 17 km-re, Beregszásztól 21 km-re terül el. Vasútállomása az Aknaszlatina - Huszt - Nagyszőlős - Tiszaújlak - Bergszász - Bátyú - Csap - Ungvár vonalon van. A nagyközségen halad keresztül  az Ungvár - Munkács - Beregszász - Tiszaújlak - Nagyszőlős - Huszt - Rahó és az Ungvár - Beregszász - Halmi (Románia) országút. Vonaton és közúton könnyen megközelíthető.

Tiszaújlak lakossága ragaszkodik a hagyományokhoz, a gyökerekhez és büszkén vallja, hogy sokszor játszottak fontos szerepet a történelemben.

A települést a történelem 1304-ben említi először  WYLAK néven. Az Újlak helynév az új melléknév és a lak -lakóház udvarház főnévnek az összetétele. A Tiszára történő utalással 1773-ban találkozunk. A századok folyamán mindig fontos tiszai átkelőhely volt. A honfoglaláskor Töhötöm törzsének szállásterülete volt. Tiszaújlak a középkorban fontos kereskedelmi központ szerepét töltötte be. A Tiszán sót és fát szállítottak. A település kamarai sóhivatallal rendelkezett.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság összlétszáma 3 422 ember, ebből mintegy 2 772 a magyar nemzetiségű lakos.

A nagyközségnek két különálló, önálló középiskolája van: a 2. számú magyar, az 1. számú pedig ukrán tannyelvű. Az ukrán iskolába a magyar nyelvet fakultációként oktatják.

Nem hiányoznak Tiszaújlakon a vendéglátó-ipari egységek sem. Várja vendégeit a 8x8, a Tisza, az Európa étterem.

A privatizáció előtt tíz kisebb-nagyobb iparvállalat működött Tiszaújlakon (cipőgyár, bútorgyár, famegmunkáló kombinát, kenyérgyár, aszfaltgyár, malom). Jelenleg csak a famegmunkáló kombinát termel. A nagyközségben jelentős a munkanélküliség. A famegmunkáló kombináton kívül néhány kisebb magánvállalkozó kínál munkát az élelmiszerboltokban, az autómosóban, a gépjárműszerelő csarnokban. Az államhatár közelsége miatt sokan a határon túl keresnek munkalehetőséget.

Legtöbben (kb. 1 000 fő) a református egyházközösség tagjai.

Egy impozáns klubhelyiséget igyekszik helyettesíteni a tanácsháza díszterme. A bárok és éttermek adnak otthont a kulturális rendezvényeknek.

Az egykori sóház ma az ukrán tannyelvű középiskolának ad otthont. Az épület falán emléktábla hirdeti, hogy az egykori Sóhivatalt Esze Tamás kuruc vezér katonáival 1703-ban elfoglalta.

Tiszaújlakon telepedett le Móricz Zsigmond egyik rokona Ombódy Ilona Papp Mária nevű lánya, aki a ''boldog embernek'', Papp Mihálynak édestestvére volt. Móricz Zsigmond tiszaújlaki kapcsolataira emléktábla hívja fel a figyelmet, amely az ukrán iskola épületének falán látható.

Szabó Lőrinc is felkereste Tiszaújlakot és a Tücsökzene című kötetének egyik versében megörökítette itteni élményeit.

A nagyközség római katolikus barokk stílusú templomát 1788-ban építették.  A görög katolikus templom építésének ideje az 1806-os év, építészeti stílusa klasszicista. A református egyház 1650-ben keletkezett.

Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy kőhajtásnyira a Tisza-hídtól egy mesterséges halom tetején áll a turulmadaras emlékmű. 1703. július 14-16-án a kuruc csapatok itt vívták  ki első győzelmüket. A jeles történelmi eseményt megörökítő emlékoszlopot 1906-ban állították fel. Évtizedekig fontos emlékhely volt, de 1945 tavaszán lerombolták. 1989. július 16-án társadalmi összefogással eredeti formájában újra felépítették a Rákóczi turulos emlékművet, amely azóta magyarság zarándokhelyévé vált.

Tiszaújlak központjában 1989-től emlékoszlop hirdeti a sztálinizmus azon áldozatainak a névsorát, akiknek egyetlen bűnűk magyarságuk volt. A 149 elhurcolt férfiből 23-an odavesztek.


Kulcsszavak