Ismertető

A történelmi Magyarország Ugocsa vármegyéje a mai Nagyszőlősi járás. A járás területe hétszáz négyzetkilométer, székhelye Nagyszőlős (or. Виноградов), tartozik hozzá két nagyközség (Tiszaújlak és Királyháza) és negyvenkilenc település. Szinte minden település kínál érdekes látnivalót.

Ismerkedjen meg az erdős Kárpátok karélyozta sík vidék természeti szépségeivel, az itt található műemlékekkel, a történelmet idéző helyszínekkel, az itt élő emberek mindennapjaival, a különböző népek, kultúrák és vallások összefonódásával, az etnikumok keveredésével.

Nagyszőlős az Alföldre kilépő Tisza közelében, a Fekete-hegy lábánál terül el, a nagyszőlősi járás központja. Száz kilométerre fekszik Ungvártól, a területi központtól, 239 méterre a tengerszint fölött. A városon halad keresztül az Ungvár - Munkács - Szilce - Nagyszőlős, illetve az Ungvár - Munkács - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Rahó országút. Vasúton is megközelíthető az Ungvár - Csap - Beregszász - Nagyszőlős - Aknaszlatina vonalon. A város fölött emelkedik a Fekete-hegy (568 m). A hegy déli oldala kiválóan alkalmas szőlő termesztésére. A Fekete-hegy a kárpátaljai legek tárházát gazdagítja. Itt található Kárpátalja legmelegebb pontja a Teplica (melegvízű)-forrás.

Az első említések a városról 1262-ből származnak, 1399-ben földesúri hatalom alá került, a Perényiek szőlősi  uradalmának központja lett és mezővárosi rangra emelkedett. 1560-ban Nagyszőlős lett a település neve.

A szőlős helynév  a  magyar "szőlős, szőlőműves" foglalkozásból keletkezett. 1946-tól hivatalosan  Nagyszőlős – Vinogragyiv a város neve. Századokon keresztül volt birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában, emiatt népének sok megpróbáltatást kellett kiállnia. 1717 nyarán hatalmas pusztítás érte Nagyszőlőst és környékét. Krími tatárok törtek be a megyébe a török szultán uszítására. 1720-ban a város lakossága csak 49 ember volt. 1880-tól a betelepítések eredményeként  4 381-re  növekedett Nagyszőlős lakossága. 1919 tavaszán a városban a csehek vették át az uralmat.

1939 márciusában Nagyszőlősre bevonultak a magyar honvédek. 1944 októberében a szovjet hadsereg elfoglalta a várost. 1945 júniusában Nagyszőlősről 444 férfi tartózkodott ismeretlen helyen, amit levéltári adatok bizonyítanak. A sztálinisták által internáltak közül közel százan soha nem tértek haza.

Vendéglátóipari egységek sora várja az idelátogatót. A kávézók, az éttermek igyekeznek kielégíteni minden igényt. Előzékeny kiszolgálás, helyi ételkülönlegességek, tájjellegű borok várják a kedves vendégeket. Minden igényt kielégít a Kolibri étterem és a Tisza vendéglő. Kis kávézók tucatja kínál minden mennyiségben és minőségben ételt, italt, hűsítőt, édességet, kávét.

Nagyszőlős iparvállalatainak többségét privatizálták. Legjelentősebb termelési egységei a Gronó és a Sanders német beruházással működnek, kiváló minőségű női- és férfi felsőruházati cikket, illetve paplant, ágyneműt gyártanak. Malomipari kombinát, sajtgyár, téglagyár, műanyagcikk-gyár, betonelemek gyára kínál munkalehetőséget. A város lakossága 24 175 ember, a magyarok száma 3 400. 1945-től a magyar tannyelvű iskolában tanulhattak a gyerekek. A brezsnyevi korszakban a magyar iskolát összevonták a város egyik ukrán iskolájával. 1990-től a magyar iskola önállóságát végre visszaállították. 1992-ben pedig magyar óvodai csoport  indult.  Intenzíven folyik a városrendezés, sorra újítják fel a régi épületeket. Rendszeresen tartanak kulturális rendezvényeket, évente megünneplik a város napját, mozgalmas az aranyősz ünnepe. A kultúrházban gyakoriak a hangversenyek, a zeneiskola munkatársainak szervezésében.

A város fölé emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak Ugocsa várának romjai. A vár a Tisza jobb partján futó utat és annak átkelőhelyét ellenőrizte. Később Kankó vár néven vált ismertté.

A  Fekete-hegyhez közeli parkban áll a Perényi kastély. A kastély barokk stílusban épült a XIV. században. 1989-től a kastély falán emléktábla emlékeztet a család nevezetes tagjára báró Perényi Zsigmondra, aki 1833-tól Ugocsa vármegye főispánja és az 1848-49-es szabadságharc vértanúja volt. A kastélyt a közelmúltban restaurálták.

Báró Perényi Zsigmond mellszobrát a klasszicista stílusban épült megyeháza épületének parkjában állították fel. Ebben az épületben kapott otthont a járási központ magyar tannyelvű középiskolája.

1889-1892 között a városban lakott a gyermek Bartók Béla. Emlékét őrzi a Perényi kastéllyal szemközti egyszerű ház falán elhelyezett emléktábla. A helyi gyermek zeneiskola korunk egyik legkimagaslóbb zeneszerzője, zenetudósa nevét viseli.

A Lator kastélyban élt Ráthonyi alispán, Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regényének egyik  hőse.

Nagyszőlős római katolikus temploma a XIV. században  épült római és gótikus építészeti stílusban  A rendszerváltás eredménye, hogy a római katolikus egyház visszakapta templomát és1990-ben megindult a külső-belső helyreállítás.

A ferences kolostor és templom alapjait a XIV. században rakták le a gótika jegyében. 1690-ben a szerzetesek tulajdona lett és a korai barokk stílushoz igazodva épült tovább. Eredeti jellegét az 1889-es átépítés során elvesztette.

A református templom 1828-ban épült.


Kulcsszavak