Ismertető

Nagypalád (or. Великая Паладь) magyar falu az ukrán-magyar, az ukrán-román hármashatár térségében. A falu Tiszapéterfalva és Fertősalmás között, Nagyszőlőstől 35 km-re terül el. A település közúton közelíthető meg Péterfalva irányából. A legközelebbi vasútállomás Tiszaújlakon van mintegy 15 km távolságban. 1946-tól a falu neve Velika Palagy.

A Palád helynév a magyar Pala, Pál személynévnek a -d képzős származéka. A legkorábbi történelmi adatok a faluról 1332-ből származnak Palad néven. 1477-ben a krónika Nagypalád néven említi a községet. Az 1851-ből származó adatok szerint a falu szatmár vármegyéhez tartozott. A falu határában a Túr és a Batár folyón valamikor vízimalom volt. Nagypalád legrégibb írott nyomát 1420-ban találjuk. Az 1563-as évi összeíráskor a szatmári káptalan, a Cholnoki, Kezegh és Veöres család kezén jegyezték fel. A török majd a labanc seregek a falu lakóit sokat sanyargatták. A faluhoz tartozik néhány tanya (Szakadát, Róth, Hadadi, Deák, Csipkés, Cholnoki).

1944-ben a sztálinisták 112 férfit hurcoltak el, 51-en odahaltak. A II. világháborúban 20-an estek el.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nagypalád lakosságának száma 1 824 ember, ebből 1 773 a magyar nemzetiségű.

A lakosság többsége református, magyar ajkú görög katolikusok és római katolikusok csak szórványban élnek. Befejeződött a földprivatizáció.

A lakosság többsége a fellendülőben lévő magángazdálkodásból él. Körülbelül százan dolgoznak a helyi varrodában, amely olasz befektetők segítségével kezdte meg a termelést. A helybeli kultúrházban gyakoriak az ifjúsági rendezvények (szüreti bál, újévi és farsangi mulatság). Népszerűek a magyar rendezvények és a helyi folklóregyüttes fellépései.

A községben magyar tannyelvű általános iskola kezdte meg a működését 1945-től. 1988-tól az iskola középiskolaként működik. A falunak van zeneiskolája, ahol nagy hangsúlyt fordítanak a múlt hagyományainak az ápolására, a népdal és a néptánc oktatására.

A köztudatban a külvilágtól elzárt, az országutaktól félreeső faluként tartják számon. A környéken módos, hagyományőrző falunak ismerik.

Nagypalád temploma középkori eredetű, amelyet 1913-ban erősen átépítettek, mára pedig a környék legszebb temploma lett. A templom mennyezete boltíves és téglából készült.

A templom kertjében az I. világháborúban elpusztultak emlékoszlopa látható. A templomkert ad otthont Kossuth Lajos szobrának.

A helyi temetőben 1989-ben avatták fel a sztálinizmus mártírjainak emlékművét.

A nagypaládiaknak szívügye a hagyományok ápolása, a magyar népdalok megszólaltatása.


Kulcsszavak