Ismertető

A Kölcsey által megénekelt, romváráról híres település az egykori koronaváros, az Ungvár-Rahó országút mentén terül el, közel ahhoz a helyhez, ahol a Nagyág a Tiszába ömlik. Husztnál (or. Хуст) számos fontos útvonal keresztezi egymást. Innen vezet az út Izán keresztül a Nagyág völgyében Ökörmezőre, a Tisza másik nagy jobb parti mellékfolyójának, a Talabornak a völgyében autózva innen jutunk el Kárpátalja legszebb vidékére, a Szinevéri-tóhoz. Vasútállomása helyben, a Csap-Nagybocskó vonalon. Országúton a távolság Beregszásztól Husztig valamivel kevesebb mint 60 km, Huszttól Ungvárig (Szilcén keresztül) 130 km. A megyeszékhelyről és a járási központokból a város menetrend szerint közlekedő mikroautóbuszokkal érhető el a leggyorsabban.

A huszti várról 1194-től vannak adataink, egyik kövén ugyanis ez az évszám szerepel. Történelmi okmányok azonban csak 1358-ban említik először. A vár a 150 méter magas kúpalakú hegy csúcsán épült. Rendkívül nagy stratégiai jelentősége volt, évszázadokon át ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat, védte az ellenség ellen Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Máramarossziget koronavárosokat. A várhoz öt falu tartozott: Iza, Száldobos, Bustyaháza, Táborfalva és Dulfalva. 1242-ben védői erős ellenállást tanúsítottak Batu-kán tatár hordáival szemben, akik csak hosszú ostrom után tudták elfoglalni.

A XV. század végéig Huszt várát Mátyás király birtokolja. Később a Perényieknek sikerült megkapni. A mohácsi vész után gyakran cserélődtek a vár urai. Az 1570-es évek közepén a várért folyó harcokba bekapcsolódó Balassi Bálint, a XVI. század legnagyobb magyar költője is eljutott Huszt vidékére, aki az egyik harcban megsebesült, elfogták és a várba vitték. A költő később elkísérte Báthory Istvánt lengyelországi útjára.

1605-ben Bocskay István erdélyi fejedelem katonái foglalták el Husztot. A fejedelem halála után Rhédey Ferenc lett a vármegye főispánja és a vár ura. Ebben az időben a török sereg Ali temesi pasa vezetésével sarcolta a vidéket. A katonák között ott volt Evlia Cselebi híres török világutazó, aki nagy elismeréssel írt a huszti várról.

A vidékünkön kibontakozódó II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik fényes fegyverténye, hogy már a mozgalom elején sikerült a várat csellel bevenniük. Így válik a felkelés egyik fontos központjává. Maga a fejedelem is többször járt itt. A szabadságharc leverése után, 1776-ban egy hatalmas vihar során villámcsapás következtében felrobbant a lőportorony s a vár nagy részét elemésztette a robbanás nyomában keletkező hatalmas tűz. A csekély létszámú katonaság ugyan még jó ideig itt tartózkodott a várban, de annak újjáépítésébe a Habsburgok már nem kezdtek. Ekkorra már elveszítette hadi jelentőségét, s amikor 1831 augusztusában Kölcsey itt járt, már csak romokat talált.

Érdemes még egy kicsit elidőzni a vár történeténél.

Husztot "Bethlen Gábor király … oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg" – írta róla Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as években. Ezért igyekezett minél előbb tájékoztatni I. Péter cárt követe arról, hogy 1703 augusztusában a Vezérlő Fejedelem bevette Huszt várát. A vár bevételéről több legenda is született, ezek közül az egyik legismertebb Jókai Mór tollából származik, melynek címe A huszti beteglátogatók. Tény, hogy a vár fondorlatos úton került Rákóczi kezére. A fejedelem oldalára átállt máramarosi nemes, Ilosvay Imre álruhában jutott be a várba. Fellázította az évek óta elmaradt zsoldjuk miatt elégedetlen őrséget, akik a sikkasztó parancsnokot megölték, és a várat feladták. A vár és császári helyőrsége már nem állta útját, hogy a vármegye nemessége hűségesküt tegyen a Nagyságos Fejedelemnek. A vár a szabadságharc idején Rákóczi nagyon fontos támasza volt. A szabadságharc idején, 1709-ben a várhegy alján állt Rákóczi-házban országgyűlést tartottak. Az épületet, melynek falán emléktábla hirdette a neves eseményt, érthetetlen okok miatt 1978-ban lebontották, és helyére kazánházat építettek. 1711-ben Rákóczi Ferenc a lengyelországi Sztrijből helyettesét, Károlyi Sándort azzal bízta meg, hogy a rendek gróf Pálffy békefeltételeit Huszton összeülve vitassák meg. A fejedelem nem tudott személyesen részt venni a rendi gyűlésen, melyet Károlyi végül is Szatmárba tett át, ahol április 20-án a rendek elfogadták a békefeltételeket. 1711. május 12-én báró Acton a császári csapatok élén bevonult a várba. A huszti vár a szabadságharc után a császári helyőrség állomáshelye volt.

1944 őszén a sztálinisták 190 magyar férfit internáltak, közülük 79-en odahaltak. A második világháború helyi áldozatainak száma 29 fő.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Huszt lakóinak száma 28 559, közülük 1 706-an magyarnak vallják magukat.

Huszt iparosítása még a XIX. század végén, a XX. század elején megkezdődött. És a szovjet érában tovább folytatódott. Kalapgyárának termékei országos hírnévre tettek szert. Cipő- és cserépgyárában több száz munkást foglalkoztatott. A huszti húskombinát ebben az időben egyike volt Kárpátalja legnagyobb kapacitású, legkorszerűbb élelmiszergyártó nagyüzemének.

A városban emellett tégla- és üveggyár, iparművészeti termékeket előállító üzem, fafeldolgozó kombinát működött. Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező mély gazdasági válság igencsak hátrányosan érintette a helyi iparvállalatokat. A múlt század kilencvenes éveinek elején szinte mindenütt jelentősen lecsökkent a termelés. Az utcára került munkások közül nagyon sokan a határ túloldalán kerestek megélhetést. Az eltelt tízegynéhány esztendő alatt a helyzet sokat változott, ám az itteni munkaképes férfiak jelentős része továbbra is a családjától távol dolgozik, Ukrajna gyorsan fejlődő iparvárosainak nagyobb építkezésein, illetve még távolabb, Oroszországban, Portugáliában. Kisebb részük Szlovákiában, Csehszlovákiában, Magyarországon.

Mindezek ellenére látványosan fejlődik a városközpont az utóbbi 10 esztendőben számos hangulatos kávézó, étterem, más zenés szórakozóhely nyílt itt. A centrumban ezen kívül több szolgáltató egység is működik.

A reformáció tanai errefelé hamar gyökeret vertek.

Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom építési ideje a XIV. század végére tehető. 1524-ben, tehát hat évvel Luther Márton fellépése után a magyar lakosság a református hitre tért át, így a husztit Magyarország legrégibb református egyházai közé sorolhatjuk. A templom jogait több ízben megerősítették, így 1616-ban Bethlen Gábor, 1644-ben I. Rákóczi György, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyai Anna és 1670-ben Apafi Mihály.

Nemcsak maga a templom, hanem a környezete is megmaradt eredeti elrendezésében. A templom körüli régi erődfal több helyen megvan. A kerítőfalban két helyen egyszerű, XVI. századi, félkörív záródású kapu nyílik. A templom egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel, mely keskenyebb a hajónál. A szentély sarkain négy támpillér áll, zárófalaiban egy-egy egyszerű csúcsíves ablak van. A szentélyt bordás keresztboltozat zárja. Az északi falban egyszerű pasztofórium van. A szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el.

A hajó déli falában két keskeny csúcsíves ablak és egy körteprofillal tagolt csúcsíves kapu látható. A hajót gótikus keresztboltozat fedi, a karzatok és a szószék XVIII. századiak. Nyugati homlokzata előtt álló négyzet alaprajzú, négyemeletes harangtornya a XV. században épült. A torony nyugati falában van a körteprofilokkal gazdagon tagolt gótikus főkapu, ablakai egyszerű csúcsívesek.

A templom egyik fő látnivalója az a három freskó, amelyet a XV. század elején festettek, és amely Szent Istvánt, Szent Lászlót és Imre herceget ábrázolja. Huszt református gyülekezete jelenleg mintegy háromszáz lelket számlál. A templomban és környékén a Teleki László Alapítvány anyagi támogatásával immáron három éve felújítási munkák folynak.

Huszt másik látványossága a római katolikus templom, amely a sétáló utca elején található. A huszti római katolikus gyülekezet lelki gondozását az ide Nagyszőlősről bejáró ferences-rendi szerzetesek végzik. Jelenlegi papjuk Hidász Ferenc ferences szerzetes.

A görög katolikus vallást 1947-ben Szovjetunió-szerte betiltották. Bezárták a huszti az Úr felmagasztalása görög katolikus templomot is, melyet a szovjet érában a pravoszlávok használtak. A templom 1799-ben épült, közadakozásból. Jelentős felújítási munkákat végeztek rajta a múlt század hatvanas éveiben, 1991-ben a görög katolikusok visszakapták templomukat.

A város nevezetes látnivalói közé tartozik az 1917-es első világháborús emlékmű, amely a várhegyre vezető út mellett található. Az érdekvédelmi szervezet tagsága 1990 novemberében a helyi temetőben emlékjelet állított a második világháború és a sztálinizmus magyar áldozatainak.

A helyi érdekvédelmi szervezet 1990-ben alakult 160 taggal.

Már az 1991/92-es tanévben a Huszti 2. Számú Középiskolában 119 tanuló fakultációs foglalkozás keretében megkezdte a magyar nyelv tanulását. Néhány évvel később megnyílt az első magyar tannyelvű osztály. A magyar iskola 1997-ben vált önállóvá, nemsokára külön épületbe is költözött. A helyi nacionalista városvezetés nem nézte jó szemmel a magyar iskola fejlődését, számos adminisztratív eszközzel igyekezett gátolni azt. A huszti magyar iskola fennmaradását mind a két magyar érdekvédelmi szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ vezetői is szívügyüknek tekintik.


Kulcsszavak