Névjegy

Székhely

90242, Nagybereg, Rákóczi u. 41/48.
Ismertető

Nagybereg (or. Великие Береги) Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése.

A község Beregszásztól keleti irányba, a várostól 8 kilométernyi távolságra fekszik, a több mint 10 hektáron elterülő Szernye-mocsár szélén. A helység központján halad át a Beregszász - Ilosva országút. Az ugyancsak átmenő Beregszász - Kovácsrét keskeny nyomtávú vasúton jónéhány éve mind a teher-, mind a személyforgalom szünetel. A Borzsa folyó a központtól mintegy 7-8 kilométerre déli irányban szeli át a falu határát.

A krónikák szerint a magyarok beköltözésekor ez a vidék puszta rengeteg volt, amelyen néhány nomád pásztor élt. Hamarosan a beregi királyi erdőuradalom központjává válik, ahol királyi kúria (1263) és vár állt. 1264-ben a pópa utasítja István ifjabb királyt, hogy Bereg várát adja vissza nővérének, Annának, a halicsi herceg özvegyének. Lehoczky Tivadar, vidékünk történelmének neves kutatója úgy tudja, hogy 1241-ben az e tájon átvonuló tatárok ezt a települést is javarészt elpusztították. Bereg - mely ekkor főleg roppant terjedelmű erdő - királyi birtok. IV. Béla király az 1262. évben a birtokot összes erdeivel, pusztáival, sertéseivel, pásztoraival s egyéb tartozékaival együtt az egri egyháznak adományozta. 1397-ben Zsigmond király meghagyja a leleszi konventnek, hogy királyi adomány folytán Bereg és Vári birtokába iktassa be Csáki Miklós temesvári főispánt. Ez okmányban neveztetik Bereg első ízben oppidumnak, azaz mezővárosnak.


Kulcsszavak