Névjegy

Székhely

90232, Nagybégány, Fő u. 61.
Ismertető

A Beregszász irányából Nagydobrony - Csap - Ungvár felé vezető országút mentén terül el Nagybégány (or. Великая Бегань). A Vérke bal partján fekvő településnek, mely tíz kilométerre található a járási székhelytől, vasútállomása van a Csap - Bátyú - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Técső - Aknaszlatina vasútvonalon.

Bégány - Árpád-kori település. Hajdan Ó-Bégánynak is hívták. A XI. században a Bégányi család birtokolta. A család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba vagy éppen zálogba adták birtokaikat, míg a XIX. század elejére a Bégányi család kihalt.

A történelem vihara nem kerülte el ezt a települést sem. 1646-ban a krónika szerint Rákóczi György 4 jobbágyi és 2 pusztatelekből álló birtokot foglalt le Bégányi Tamástól. Nemsokára - a család hanyagsága miatt - a Bégányiak birtokának egy része a munkácsi várhoz csatoltatott, amelyet csak 1650-ben kapott vissza Lorántffy Zsuzsannától. Családi viszályok, királyi adományozások folytán a Bégányi birtok hol egyik, hol másik családok birtokolták. Így 1794-ben részbirtokba, királyi adomány folytán Dercsényi Veisz Jánosé lett. A XIX. században Nemes József családját említik a krónikák a birtokosok sorában, de birtokosok voltak itt abban az időben özv. Dercsényi Istvánné, Gajdos János, Rácz István, Sütő József, Siró József, Tompa József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre és mások. A XIX. század elején Nagy- és Kisbégány a Kaszonyi járáshoz tartozott.


Kulcsszavak