Névjegy

Székhely

90214, Bótrágy, Kastély u. 7.
Ismertető

Harangláb (or.: Гаранглаб) a beregszászi járás északnyugati csücskében közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén fekszik a várostól 28 kilométerre. A Beregszász - Nagydobrony - Csap országúttal egy 5 km hosszúságú bekötőút köti össze. A település megközelíthető Harangláb társközségétől, Bótrágytól is. (A polgármesteri hivatal is Bótrágyon található.)

A település szélén 1989-ben a magyarországi Lónya felé kishatárátkelő nyílt, melyet 2003 őszén nemzetközivé nyilvánítottak. A települést számos buszjárat köti össze a járási központtal.

Haranglábot a XIV. században keletkezett okmányok említik először. Nevét valószínűleg valamely magányos kápolnától, vagy remetelak mellett álló haranglábtól nyerte. A helységet már a kezdetektől fogva a Lónyai család bírta: évszázadokon át a nagylónyai uradalomhoz tartozott. Lakossága 1550-ig katolikus volt, majd miután a Lónyai család reformátussá vált, ők is áttértek a református hitre. A XVIII. század végéig a bótrágyi anyaszentegyház leányegyházaként működött, 1795-ben lett önálló anyaegyházzá. Ekkor renoválták a már fennálló templomát. Anyakönyvét is ettől az évtől kezdték vezetni.

A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből közülük kilencen soha nem tértek vissza. A helyi református gyülekezet 1991-ben új templom építésébe kezdett, amelyet 1993 nyarán vettek birtokukba a hívek.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Haranglábnak 797 lakosa van. Harangláb lakóinak túlnyomó többsége magyar, ezek szinte valamennyien reformátusok. Az itt élő ukránok nagyobb részt pravoszláv vallásúak.

A szovjet érában Harangláb munkaképes korú lakóinak nagyobb része a bótrágyi székhelyű közös gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban dolgozott. Az itteniek közül alig kéttucatnyian vállalták a mindennapos ingázást szülőfalujuk és a járási központ között. Néhányuknak a vasút adott munkát.

Haranglábon igen nagy hagyománya van a háztáji jószágtartásnak. Az itteniek a kolhozrendszer évei alatt is igen sok sertést tartottak eladásra. Emellett (a gazdasággal) szerződéses szarvasmarha-hízlalást vállaltak. A tehenek száma a lakosság számarányához viszonyítva Beregvidéken itt az egyik legmagasabb. Az utóbbi években megszervezték a tej felvásárlását. (Az Ungvár melletti Nasztunyja üzem.)

2000 tavaszán a felszámolásra ítélt közösből a haranglábiak átlagosan 2,5 hektárnyi földrészt kaptak. Ez teremtette meg a leendő családi gazdaságok alapját. Ma a községben 230 egyéni családi gazdaságot tartanak nyilván. Az itteni két farmergazda egyenként öt-öt hektáron gazdálkodik.

Ukrajna függetlenné válásakor jelentkező gazdasági válság következtében az itteniek elvesztették a városban levő munkahelyüket, fokozatosan megszűntek a kolhoz melléküzemágai. Jelenleg a település lakóinak többsége a mezőgazdaságból él, s mint a korábbi években, most is jószágot hizlal, kalászosokat, burgonyát termeszt. A saját szükséglet kielégítése mellett eladásra is.


Kulcsszavak