Névjegy

Székhely

90230, Gut, Rákóczi u . 53.
Ismertető

Gut (or.: Гут) község Beregszásztól észak-nyugati irányban a várostól 14 kilométerre terül el. Tölgyerdőn át vezető 5 km hosszúságú bekötőút köti össze a helységet a Beregszász - Munkács országúttal. A legközelebbi vasútállomás Nagybégányban illetve Barkaszón található, mindkettő 12 km-re. Szomszédos települések: délre Kisbégány (5 km), észak-keletre Barkaszó 12 km-re található.

A krónikák első ízben a Gut nevet 1312-ben említik egy Csarodán hatalmaskodó nemes kapcsán. Azt is feljegyezték, hogy a gutiaknak ezen a részen szerzett birtokuk volt és ezt adták 1328-ban cserébe .

Nagygut

Mint a munkácsi várhoz tartozó helységet 1465-ben Szilágyi Erzsébet birtokolta, melyet 1484-ben Mátyás király fiának, Jánosnak adományozott. A helyi népemlékezet úgy tartja, hogy a király a községnek ekkor adományozta az Esztrom nevű határbeli erdőt. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok Nagygutot teljesen elpusztították, lakóit rabul ejtették és elhurcolták.

A reformátussá vált község 1645-ig Izsnyétének volt a fiókegyháza. Anyakönyvét 1774 óta vezetik. Eredeti fatemploma helyett kőtemplomát 1830-ban kezdték építeni, amelyet a toronnyal együtt 1844-ben fejeztek be.

Az első világháborúban Nagygutról 21-en haltak hősi halált.

Kisgut

A XV. századbeli okmányokban a községet Nagyszernyeként is emlegették. Hajdan földvára is volt, földtöltésekkel erősítve mintegy egyhektárnyi területen. A történészek közül sokan azon a véleményen vannak, hogy a települést az István és Péter királyok idejében beköltözött Guth-Keled család alapította. Ebből a családból eredtek a Buttkay, Raskay, Drágffy, Gilet, Ramocsa és a Báthory családok. A XVI. század közepén királyi adományként a Fornossy család jutott itt birtokrészekhez. Az 1566-os második tatárdúlást követő adóösszeírásból kitűnik, hogy az átvonuló tatárok ezt a falut is feldúlták. A tatárdúlással kapcsolatos a legenda, miszerint Kisguti Balázs akkori birtokos menekülés előtt elásatta kincseit a vár területén. A történet meseszerű átköltésében már hat aranyökör, ugyanennyi eke és béres szerepel.

Gutról is többen részt vettek a Rákóczi vezette szabadságharcban. Szernyi Máté 1703-ban a munkácsi vár ostromakor súlyosan megsebesült a sáncokon. Rajta kívül még Barkaszi Gergely, Illés István, Illés Marci, Barkaszi István hajdúk, valamint Balogh Gáspár fejszés vett részt a harcokban. Fornosi Gergely fia, Zsigmond guti birtokos is beállt Rákóczi seregébe, s úgy tudni, hogy az egyik csatában elesett. 1731-ben a császári adománylevél gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Ferencnek adományozta a munkácsi és beregszentmiklósi uradalmakat, így a nagyguti birtok is a főnemes kezére került.

A kutatók szerint az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak is vannak guti résztvevői, annyi mindenesetre tény, hogy a beregszászi temetőben nyugvó Nagyidai Berzsenyi Antal huszárhadnagy családja Guton volt birtokos.


Kulcsszavak