Névjegy

Székhely

90220, Beregsom (Som), Fő u. 97
Ismertető

Beregsom (ukr.: Шом) Beregszásztól 22 km-re, a Csap - Nagydobrony - Beregszász országút mentén fekszik. Vasútállomása a település központjától 2 km-re Zápszonyban található (Som - Kaszony). További szomszédos települések: nyugati irányban 1 km-re Csonkapapi, észak-nyugatra 8 km-re Bótrágy, a határátkelővel bíró Harangláb 7 km-re, s az ugyancsak az ukrán-magyar határ mentén fekvő határátkelővel rendelkező Mezőkaszony 4 km-re.

Beregsom Árpád-kori település, sokáig királyi birtok. Első említése 1272-ből való, melyből kitetszik, hogy Som Lónyával határos királyi helység. 1318-ban Róbert Károly idejében a település a munkácsi várispánsághoz tartozik. Hogy a somi hegyen évszázadok óta szőlő terem, azt ékesen bizonyítja egy, még az 1410-es évek végén indított per: ekkor Kaffai Pán Endre és Helek munkácsi várnagyok pert indítottak Szécsi fiai, Jakab és György ellen, mivel ezek a Somban talált 41 hordó borukat erőszakosan lefoglalták. A bor - olvashatjuk a további fejleményeket - 2000 forintra becsültetett, s egyszersmind a vádlottak a nádori szék elé idézettek. A XV-XVI. században részbirtokaik voltak itt a Bégányiaknak, a Gálszécsieknek, s főként a Lónyaiaknak.

1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok a falut megsarcolták, a nép egy részét elhajtották. Tőlük különös, szokatlan módon a házakat nem gyújtották fel.

A XIX. században bírtak itt a Lónyai családon kívül földrészekkel a Bernáth, a Bay, a Bárczy, a Rácz család. Lehoczky Tivadar neves helytörténész mintegy 140 évvel ezelőtt e sorokat vetette papírra: "Ekkoriban a következő családok népesítették be Beregsomot: Bari, Bartha, Baksa, Deme, Balogh, Gerzsenyi, Ködöböcz, Károlyi, Nagy, Kun, Sütő." Ugyanő a település határáról a következőket jegyzi meg: termékeny s jól művelt határában nagy tölgyerdők, s jó zamatú bort termő szőlők díszlenek.

Reformált anyagyülekezete 1605-ben keletkezett. Anyakönyve 1773-ban kezdődik.

1944-ben a sztálinisták 81 férfit hurcoltak el a községből, közülük 24-en odavesztek. A II. világháborúban 19-en haltak hősi halált.


Kulcsszavak