Névjegy

Székhely

90212 Bátyú, Kossuth u. 128.
Ismertető

Bátyúi Nagyközségi Tanács ( Батівська селищна рада )

Az Árpád-kori település a honfoglalás körüli időkben egy darabig Betke birtoka volt, akitől Bánk veje, Simon vásárolta meg. 1214-ben a Gertrúd királyné ellen elkövetett merénylet következtében a helység a koronára szállt. 1270-ben Ruzsdi Mihály főispán kapta adományul István királytól. Később a Lónyaiak házasság révén jutottak a bátyúi részekhez és birtokolták azt évszázadokon át.

A néphagyomány szerint a helység első alapítói pásztorok és fafaragók voltak. A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt. A gyakori árvizek elől azonban később a település lakói a mostani helyre költöztek. (A községet 2001 tavaszán csak a vasúti töltések mentették meg az árvízi katasztrófától.)

A XIX. század közepén a települést a Lónyai, a Stark, a Bay, a Baráté, a Demjén, a Márkus, a Nyeste, a Révész, a Sütő, a Szabó és a Tuba család tagjai, azok leszármazottai lakták. Bátyú akkor indult igazán fejlődésnek, amikor a XIX. század második felében megépült az északkeleti vasút, s a település annak egyik csomópontjává vált.

1879-ben Paulai Zsigmond itt könyvnyomdát létesített, amely azonban csak rövid ideig működött.

A sztálinisták 1944 őszén 140 férfit hurcoltak el innét, közülük 38-an sohasem tértek haza.


Kulcsszavak