Névjegy

Régió

Index

90254

Székhely

Nagy u. 42.
Ismertető

Halábor (or.: Галабор) Beregszásztól 13 kilométerre délkeleti irányban a Badaló - Mezővári útvonalon terül el. A Tisza jobb partján fekvő településnek jelenleg 750 lakója van. Mind Badaló, mind Mezővári 3 kilométernyi távolságra található innét. A községgel átellenben a Tisza bal partján, immár a magyarországi oldalon Szatmárcsekét és Kóródot találjuk. A település 1996-ban vált önállóvá, addig közigazgatásilag Badalóhoz tartozott. Az itt élők szinte valamennyien magyarok, és reformátusok.

Halábor Árpád-kori település. A régi okmányokban Hrabor majd Hrabur és majd csak a XVI. században nevezik Halábornak. Egy 1332-ben keletkezett okmányban arról olvashatunk, hogy Ipsa fiának Molysnak a fiai, Pál és Balázs hrabori nemes birtokosok örök áron Pál fiának, Dezsőnek, beregi főispánnak és munkácsi várnagynak 20 márkányi garasokért eladták birtokukat. 1400-ban egy hrabori János királyi emberül említtetik. A századok folyamán birtokrészei voltak itt a Csernavodaiaknak, a Baktaiaknak, a Kölcseieknek, a Bethleneknek, a Budaiaknak, a Matolcsaiknak, a Tordaiaknak.

A krónikák feljegyezték, hogy a XVII. századi fatemplom 1753-ban a református temploma lángok martalékává vált. 1760-ban épült fel az új istenháza. A krónikák azt is megemlítik, hogy a Haláboron található tó - a Tiszának a községet ketté szelő holt ágáról van szó - a folyó szabályozása előtt gyakran kiszorította a lakosokat a házaikból. A hosszú évszázadokon át csöndes településen csak a XVIII. század végén, a XIX. század elején pezsdült meg az élet. A távolabbi Kárpátokban és a közelebbi erdőségekben mind erőteljesebben beindult ekkortájt a fakitermelés. "A Borzsa vízén Remetén, ahol szintén jó sikerrel lehet fát úsztatni Vári felé a Tiszához, honnan ez az ország legtávolabbi részeire eljuttatható" - írja Lehoczky Tivadar, a környék történetének jeles kutatója az 1870-es évek közepén. Tudni kell, hogy a hegyekből a Tiszán illetve annak mellékfolyóin érkező kisebb vízi alkalmatosságokat a fát úsztató ruszinok itt Újlak, Vári, Halábor és Badaló környékén szerelték össze igazi nagy tutajjá (háromból általában egyet).

A fán kívül sót is szállító tutajosok a hosszú - sokszor Szegedig - tartó útra a helybeliektől vásárolták meg az élelmet - szalonnát, kenyeret, hagymát, száraz tésztát, stb. Míg a tutajok összeállítása folyt - ez több napot vett igénybe - a munkások a helybeli családoknál étkeztek, illetve itt vették meg az ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagot. Az imént felsorolt élelmiszereken kívül tejtermékeket, gyümölcsöt vásároltak a hegyekből jött ruszinok. A tavaszi és a nyári hónapokban tehát élénk élet folyt a halábori Tisza-parton.

A falu neves szülötte Halábori Dobos Bertalan a Döbrentei-kódex másolója, az Énekek éneke, Dávid király zsoltárainak egyik első fordítója. Innen származott Halábori János kisbirtokos, aki tevékenyen részt vett az 1514-es parasztháborúban. Dózsa György seregében a "beregiek élén vezérkedett ott".

A sztálinisták 1944 őszén 112 férfit hurcoltak el, közülük 33-an odahaltak.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva