Névjegy

Régió

Index

90231

Székhely

Fő u. 56/a.
Ismertető

Gát (or.: Гать) község az Ungvár - Munkács - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Rahó műút mentén terül el. Beregszász 12 kilométerre, Munkács 16 kilométerre van innét. Gát az egyik kárpátaljai kistáj - a beregi - Tiszahát központi részén fekszik, amelynek peremsüllyedéke a Szernye-mocsár mára lecsapolt területe.

A község - a korábbi évszázadokhoz képest számottevő - XVIII-XIX. századi fejlődését, lakosságának gyors gyarapodását elsősorban annak köszönhette, hogy az Alföld peremén kialakuló úgynevezett vásár-városvonal - Ungvár-Beregszász-Nagyszőlős - mentén helyezkedett el, amelynek állomásai már ez időben is a vidék legjelentősebb forgalomgyűjtő és -elosztópontjai voltak.

Árpád fejedelemmel az élen a magyar fősereg 895 elején a Vereckei-hágón átkelve érkezett Munkács vidékére, majd elfoglalta az alföldet. Ezt követően az észak-keleti Felvidék a XIV. század végéig fejedelmi, királyi és hercegi birtok. A kőből épített munkácsi vár - amely 16 kilométerre van innét - keletkezésének idejére nincsenek pontos adataink. Az viszont tény, hogy a Vereckei-hágón betörő Batu kán vezette fősereg 1241 márciusában Munkács települést elpusztította. A helyi szájhagyomány szerint a sűrűn benőtt mocsár alapos ismerete mentette meg Gát falu népét a tatároktól. Az itt lakók a Szernye-mocsárban találtak menedéket, mert jól ismerték a gázlókat, az ember súlyát megbíró zsombékokat. A tatárok viszont nem mertek a lápba behatolni.

A település élete ezután hosszú évszázadokon át - a XIV. századtól az 1940-es évekig összefonódott a Beregvármegye központját elfoglaló munkácsi váruradaloméval. Nagy Lajos halála után özvegye, Erzsébet uralkodása (1382-1387) alatt a domínium királynői birtok. Később Zsigmond király a Perényieknek adja. Bírta a helységet - többnyire mindig a munkácsi váruradalommal együtt - Korjatovics Tódor podóliai herceg , majd a Hunyadiak és a csáktornyaiak.

Később a domínium az uralkodó nejének (Habsburg) Mária királynénak a tulajdonába került. Egy ideig Szapolyai, később Ferdinánd, majd János Zsigmond özvegye, Izabella királyné bírja.

1566 végén a Tokaj várát ostromló János Zsigmondot a török szultán parancsára segítő krími tatár kán serege visszavonuláskor Gáton 11 telket elpusztított és tulajdonosaikat magával hurcolta. 1605-ben Bocskai István erdélyi és magyarországi fejedelem, majd nemsokára Bethlen Gábor a domínium tulajdonosa. II. Ferdinánd a kincstárba befizetett 150 ezer birodalmi tallér ellenében Rákóczinak és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adományozta a munkácsi uradalmat. Hosszú ideig az övék is maradt.

1657 júniusában a védtelenül hagyott Vereckei-hágón át a Rákóczi-birtokokra tört egy negyvenezer fős lengyel sereg. Felégette Munkács városát, a várat azonban nem tudta bevenni. Beregszászt és a környező falvakat - közte Gátot is - s az ugocsai, máramarosi települések sorát felperzselte, lakosai nagy részét lemészárolta.

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot a községből 13-an küzdötték végig. A település 1726-tól a Schönborn uradalom része. Az 1739-42-es pestis járvány megtizedelte a helység lakosságát. A Bereg megyei 1848-49-es honvédegylet tagjai névsorát a millennium évében 1896-ban állították össze. A jegyzék szerint 3 igazolt honvéd vett részt a szabadságharcban.

 

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva