Névjegy

Régió

Index

89671

Székhely

Rákóczi u. 70.
Ismertető

Dercen (Дерцен) egyik legnépesebb kárpátaljai magyar község Munkácstól délre, a Szernye mocsár északi részén, a Kerek-hegy lábánál fekszik. Munkács ide 14 kilométer, Beregszász bő 10. A település egy-két kilométer hosszú bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár-Munkács-Beregszász-Nagyszőlős-Rahó országúthoz. A falutól északra négy kilométerre találjuk alsókerepec ruszin-ukrán falut, keletre – szintén 4 kilométernyi távolságra – a magyarok által lakta Fornost. Gát község innét délre, Beregszász irányába található (3 km).

Árpád-kori település, a krónikák első ízben egy 1321. évi okmánybanemlítik. A korai időkben fejedelmek birtoka, később a Széni család, majd a Pálócziak bírják. A XVI. század elején a Dobó családnak vannak itt kiterjedt birtokai, kisebb birtokrésszel rendelkeznek ekkor a Beniczkiek, a Csatók, a Forgácsok, a Munkácsyak. 1793-ban Weisz János neves orvos és táblabíró királyi adományul szép birtokot kapott itt, nevét Dercsényire változtatta. A későbbiek során sokat tett a falu fejlődése érdekében. Többek között a településen timsófőzdét létesített.

1875-ben tűzvész pusztított a faluban, a házak nagy része leégett. A XIX. században a legnépesebbnek számító famíliák a következők voltak: a Kállayak, a Gotteszmanok, a Demeterek, az Abonyiak, a Bakosok, valamint a Dókák, a Fodorok, a Nagy és a Szabó famíliák.

A község lakói korán áttértek a református hitre, református egyháza 1593-ban keletkezett, anyakönyvét 1770 óta vezetik. "Háromnapos munkára" 1944 őszén 402 férfit hajtottak el a községből, közülük 72-en sohasem tértek haza.

Dercennek a 2001-es népszámlálási adatai szerint 2 793 lakosa van, ebből 2 727 magyar.

Látnivalók

A klasszicista stílus jegyét magán viselő református templom 1835-ből való.

A sztálini lágerekbe odapusztult dercenieknek 1989 novemberében a temetőkertben kopjafát állítottak, 1991 májusában pedig a templomkertben felavatták azt az emlékművet, amely a sztálinizmus és a második világháború áldozatainak állít emléket.

A közeli Kerek (Temető)-hegyen évtizedeken keresztül állt a sírbolt, fölé hat kőoszlopon nyugvó kupolás emelvényt építettek. A díszes síremléket a szovjet érában lerombolták. Mostanra már csak néhány faragott kő maradt meg belőle. Az itteni hagyományőrzők terveiben szerepel a Temető-hegy rendbetétele, a Dercsényi család sírhelyének helyreállítása. A település lakói 2000-ben a parókia épülete előtt millenniumi emlékoszlopot avattak.

A helybéliek nyáron a közeli téglagyár melletti bányatóra, népszerű nevén a Balatonra járnak fürödni, az utóbbi időben egyre inkább felkapott hellyé válik a hatalmas, 200 hektáros víztükörrel rendelkező fornosi víztározó és annak környéke, ahová negyedórányi autózás során jutnak el. Dercen közelében, a településtől 3-4 kilométernyi távolságra több nagy kiterjedésű erdő húzódik (izsnyétei, kerepeci). Ezekben igen sok gomba terem. Kisebb-nagyobb gyalogtúrára, sétákra ugyancsak alkalmasak ezek az erdők.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva