Névjegy

Régió

Székhely

Dercen, Rákóczi út 103.
Ismertető

Dercen Árpád-kori település, a krónikák első ízben egy 1321. évi okmányban említik. A korai időkben fejedelmek birtoka, később a Széni család, majd a Pálócziak bírják. A XVI. század elején a Dobó családnak vannak itt kiterjedt birtokai, kisebb birtokrésszel rendelkeznek ekkor a Beniczkiek, a Csatók, a Forgácsok, a Munkácsyak. 1793-ban Weisz János neves orvos és táblabíró királyi adományul szép birtokot kapott itt, nevét Dercsényire változtatta. A későbbiek során sokat tett a falu fejlődése érdekében. Többek között a településen timsófőzdét létesített.

1875-ben tűzvész pusztított a faluban, a házak nagy része leégett. A XIX. században a legnépesebbnek számító famíliák a következők voltak: a Kállayak, a Gotteszmanok, a Demeterek, az Abonyiak, a Bakosok, valamint a Dókák, a Fodorok, a Nagy és a Szabó famíliák.

1560 körül keletkezett a református gyülekezet Dercenben. Kezdettől a Beregi Egyházmegyéhez tartozott, valószínű, hogy Kálmáncsehi Sánta Márton alapította. Az egyházi élet kiépítése és megszilárdítása körül tekintélyes szerepet játszott a Dercsényi család. 1601-ben Fornos és Pusztakerepec már Dercen leányegyháza. 1770–1777 között Szathmári Sámuel lelkészsége alatt kezdték el az anyakönyvek vezetését.

1884. július 31-én Bakcsy Gyula lelkész szolgálata alatt járt először püspök a gyülekezetben (Révész Bálint püspök). Az 1700-as évek elején Tóth Antal nevű gazda szántás közben a falu határában lévő kerekhegyen egy harangot talált, mely kb. a XIII. században készülhetett. Ez a harang ma is megvan a toronyban.

1810-1814 között épült a gyülekezet temploma Fischider Mátyás tervei alapján. Ez szép arányú, klasszicista stílusjegyeket hordozó, magyaros, egyhajós templom. A 38 méter magas tornyot csak 1823-ban építették hozzá. A homlokzatokat vakolatizének tagolják, a főpárkány és övpárkány íves díszítésűek. A templom 30 m hosszú, 13 m széles, hátsó része félkör alakú. 160 öl területen fekszik. 1835-ben már állt a jelenlegi parókia (a régi feljegyzések szerint, ekkor a tetőzet alá kőfalak húztak).

1917. március 15-én a hadvezetőség elkobozza az 1896-ban öntött harangot. 1922-ben kibővítik a templomi padokat, mivel az addigi 59 pad kevésnek bizonyult. 1923-ban bádogra cserélik az addigi zsindelytetőt, a toronyra pedig gombot helyeznek. 1925-ben új harangot készíttettek Egry Ferenc kisgejőci harangöntővel. 1930-ban a templom hosszában és a hátsó oldala felől kibővítik a karzatot, így a templom több mint 1 000 ülőhellyel rendelkezik. 1932-ben orgonát építtetnek, amit ausztriai mesterek készítenek el.

1949-ben a többi egyházi ingatlannal együtt elkobozták a parókiát, és községi iskolájává alakították át. 1972-ben használhatatlanná vált a nagyharang, mert elrepedt.

A parókia 1990-ben került ismét egyházi tulajdonba, nagyon romos és kiélt állapotban. Azóta több rekonstrukciós munkát végeztek rajta, így e régi épület ismét otthont adhat a lelkészcsaládnak és a gyülekezeti hittanóráknak, bibliaóráknak.

1990-ben a templom előtt emlékművet állítottak a sztálini önkény áldozatainak.

1993-ban Voronyezsben két harangot készíttet a gyülekezet. 1997-ben Albert József orgonaépítő mester nagyjavítást végez a templomi orgonán.

Galéria
Derceni református templom