Névjegy

Régió

Index

90262

Székhely

Petőfi u. 92.
Ismertető

Csetfalva (or. Четфалва) Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján terül el, a a beregszászi járás határközsége. A város ide 15 km-re van.

A szomszédos Tiszakeresztúr (Perehresztye) és Tiszaújlak (Vilok) már a nagyszőlősi járáshoz tartozik. A Tisza bal partján magyarországi falvak vannak átellenben: Tiszacsécse és Milota, kissé távolabb Tiszakóród, Tiszabecs. A települést az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A Bátyú-Aknaszlatina helyi érdekű vonat járatainak megállóhelye van itt. 1992-ben vált a község önállóvá, korábban közigazgatásilag Nagymuzsalyhoz tartozott.

A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Neve az okmányokban való rendszeresebb előfordulása az 1400-as évektől figyelhető meg. A falu történetében különböző rendű és rangú birtokosok váltják egymást, illetve marakodnak a telkekért, jobbágyokért. Sőt gyakran előfordult, hogy egyszerre több birtokos között oszlott meg a föld és a jobbágyság.

Az 1418-as adatok szerint a falut a Széchyek birtokolták, királyi adomány folytán 1498-ban a Tarczayak kaptak részbirtokot; 1513-ban Lónyay Albert és neje örökáron megvették Tarczay János özvegyétől, Sárától azok csetfalvai birtokát.

Az 1567-es adóösszeírás szerint itt 11 népes és 12 puszta telek találtatott, mely utóbbiakról a tatárok azon a télen a népet elhurcolták.

1573-ban a huszti vár kapitánya, beregszói Hagymássy Kristóf tiltakozott Gyarmaty Balassi András, Balassi Bálint költő nagybátyja ellen Csetfalva, Zápszony, Som és a makovicei vár elfoglalása miatt.
1600-ban bírtak itt: Rákóczi Zsigond 5, Lónyay István 14, Mikolay István 1, Réthey Péter, Melith Pál, Báthory István és Anarcsi Péter 1-1 telket.

Az 1800-as évek végén a falunak volt: 89 lakóháza, 473 lakosa, 1685 holdnyi határa. Birtokosai: Lónyay, Csató, Pogány és Abonyi családbelieken kívül bölcsi Buday Sándor örökösei. Az iskola régi jótevőjeként emlegették az itteni földbirtokos Buday családot; különösen Buday István alispánt, aki 1847-ben római katolikus létére a református szegény tanulókat bőven ellátta írószerekkel és könyvekkel.

1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni vidékünkre gróf Széchenyi István. 1847. szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra fut, s miután az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón tölti, belátja, hogy törekvéseit ezúttal nem koronázza siker. A feljegyzések szerint 10-én Csetfalvát, 11-én Badalót látogatja meg.

Csetfalván Móricz Zsigmondot családi szálak kötötték Csetfalvához. Itt volt egy ideig református pap anyai nagyapja, az író édesanyja is itt született. Móricz személyesen is járt Csetfalván: népköltészeti anyagot gyűjtött, lerajzolta a református templom famennyezetének gyönyörű festett tábláit, nótákat jegyzett fel...

Az 1567. évi adóösszeírás szerint a faluban 11 népes és 12 pusztatelek volt, az utóbbiakról a tatárok azon a télen elhurcolták az embereket.

A reformáció idején a protestánsok régi XV. századból való, csúcsíves, egyszerű idomú római katolikus templomot és a hozzá tartozó parochiális birtokot elfoglalták, minthogy a község nagyobb része az új hitet fogadta el. 1645-ben már virágzó református anyagyülekezet volt itt. Később a templomot átépítették, a korabeli feljegyzések szerint Beregi István nemesi bíró és Geréty Mihály másodbíró idejében.

A második világháború és az ezt követő sztálinista retorzió megtizedelte a község férfilakosságát. 1941 őszén 91 férfit hurcoltak el, ebből 38-an odahaltak.

 

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva