Névjegy

Régió

Index

90256

Székhely

Kossuth u. 175.
Ismertető

Borzsova (or.: Боржава) község Beregszásztól délkeletre a Borzsa folyó jobb partján fekszik. Vasútállomása helyben, az Aknaszlatina-Ungvár vonal mentén. A falut egy kilométeres bekötő út köti össze az Ungvár-Munkács-Rahó országúttal.

Már a régi idők embere is tudta: különösen kedvező adottságokkal rendelkezik a Borzsa és a Tisza összefolyásának közelében húzódó kies vidék. A honfoglaló magyarok települést alapítottak e helyen, melynek termékenységét, festői környékét gyorsan megkedvelték. A régi feljegyzések emellett arról tudósítanak, hogy a vidék lakott volt már a magyarok bejövetele előtt: földvár állott a Borzsa folyónak a Tiszában való torkolata mellett. A XIII. században már virágzó község és lelkészsége volt. A régi Borsova vármegye szintén e településről kapta a nevét. Sokan úgy vélik, hogy egy darabig e helység volt a vármegye és az esperesség központja. Ez lehetett a település első aranykora, mert később igencsak sokat szenvedett az itt élő nép: házaikat kunok, tatárok dúlták fel, 1556-ban az átvonuló tatárok 17 telket pusztítottak el -, a benne lakókat császári hadak sarcolták.

A régiek emlékezete szerint második aranykorát a múltszázad harmincas éveiben élte Borzsova. Tehetős gazdálkodók laktak a gondosan rendben tartott portákon, akik a szántóföldek mellett az Ardótól Benéig húzódó hegyláncolaton szép tábla szőlőket birtokoltak. Ki hinné, hogy összességében ez több száz hektárra rúgott. Borzsova, az itt levő vasútállomásnak köszönhetően, több évtizeden át a beregvidéki szőlőhegyek termésének elszállításában is komoly szerepet játszott: a csehszlovák érában (1918-1938) augusztus közepétől kezdődően itt rakták vagonokba a hegyről stráfszekérrel vesszőkosarakban leszállított csemegeszőlőt, hogy az áru hajnalra a kassai piacra megérkezzen.

Az első világháborúban a községből 140 polgár vett részt, ebből 19-en odapusztultak. A II. világháborúban magyar katonaként hatan haltak hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 133 férfit hurcoltak el, közülük 81-en soha nem tértek haza.

Református egyháza 1552-ben keletkezett, anyakönyvét 1784 óta vezetik. A helyi görög katolikusok száma mintegy 110 főre tehető. Templommal rendelkeznek.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Borzsova 1500 lelket számlál. A települést szinte teljes egészében magyarok lakják, akiknek túlnyomó része református.

A község - egészen 1996-ig - közigazgatásilag Várihoz tartozott. Ekkor sikerült kiharcolnia a különválást. Az itt lakók közül valamennyien egyetértenek abban, hogy a települést mihamarabb ismét vonzóvá kell tenni a turisták számára, s ehhez a takarosan rendben tartott porták ma már nem elegendők. Megfelelő infrastruktúra nélkül nem létezik korszerű vendéglátás. Hozzáláttak a földgáz bevezetéséhez. A hideg idő beállta előtt sikerült befejezni a falu központjában álló gázelosztó állomás építését. A további nagyszabású feladat a következő: el kell érniük, hogy a falut átszelő Holt-Borzsa ne váljék egy eliszaposodott szennycsatornává, hanem az itteni üdülő- és pihenőövezet részét képezze.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva