Névjegy

Régió

Ismertető

A Beregszász központjában található Hősök tere 1853-ban jött létre, a Vérkén átívelő kőhíd megépülése után. A XVII. század végén e tér egyik sarkában épült fel az Oroszlán vendégfogadó, melyben Petőfi Sándor és Kazinczy Ferenc is megszállt egykor.

A mai Hősök tere a XIX. század második felében vált a város fő piacterévé, amikor a Kossuth téren (ez volt akkor a neve) két egyforma kereskedelmi épületet emeltek. Ezek (ma az Asztra áruház és a Symbol kávézó) az 1960-as években végrehajtott rekonstrukciót követően nyerték el mai formájukat.

A tér kialakításánál figyelembe vették, hogy más kereskedővárosokból egyformán elérhető hely legyen. (28 km-re található Munkácstól, s ugyanennyire Vásárosnaménytól, 23 km-re Tiszaújlaktól). Ezért piactérnek nagyon megfelelt. Egyfajta cserekereskedelemmel foglalkoztak itt. Csizmadia vásárokat is tartottak, de negyedévente jószágokat is hoztak ide eladásra. Az akkori piac egyik érdekessége volt, hogy már akkor rendelkezett szennyvízelvezető rendszerrel, amit a jószágkereskedelem miatt alakítottak ki.

A tér parkosítását 1914-17 között végezték. A park kialakításának az volt a célja, hogy megelőzzék, hogy a nagy tömeg gyűljön össze egy helyen.

1939-ben, a város Magyarországhoz történő visszacsatolása után, egy virágos részt alakítottak ki a park közepén, ahol elhelyezték az országzászlót. Majd ezután a teret teljesen beparkosították.    

A szovjet csapatok 1944-es őszi bevonulása után, 1945 júniusában az elbontott emlékmű köveiből obeliszket emeltek a 138. szovjet lövészhadosztály elesett harcosainak, az obeliszk körül számos sírhelyet alakítottak ki névtáblákkal.

1973-ban örökmécsessel egészítették ki az emlékművet. Az ekkor végzett földmunkálatok során 1,5 méter mélyen tömegsírokra bukkantak. A szakemberek szerint 1657-ben temették ide az áldozatokat, amikor a Lubomirski lengyel herceg csapatai kirabolták és felgyújtották a várost.

A Hősök tere park a Kárpátaljai Megyei (Területi) Tanács 1969. november 17-i rendelete alapján megkapta a helyi védettségű kultúrpark státuszt. Az Ukrajna természetvédelmi alapjáról szóló, 1992-ben elfogadott törvény értelmében Ukrajnában a védett területeket 11 kategóriába soroljuk. E rangsorban találhatók a kultúrparkok is. A beregszászi park területe 1 ha, melyet két oldalról közút, egy oldalról sétálóutca, egy oldalról pedig az Asztra áruház határol. Geometriailag 4, kb. egyforma részre osztható. Abban a két részben, amelyik az áruház előtt található, van 2 nem működő szökőkút, amelyek kialakításáról nem találtunk adatokat. A szökőkutak körül kőburkolat és lócák találhatók. A közutak felőli részen a járdákon kívül nincs kőburkolat, s a fák közötti rész gyepes. A tér központjában található hősi emlékmű körüli terület jelentős részét aszfaltburkolat borítja. Az Asztra áruház B.Hmelnyickij utcai sarkán működik az Orchidea kávézó. 90-es évekbeli megnyitását követően tulajdonosai a kávézóhoz közel eső parkrészt jelentősen átalakították. A fák közötti részt burkolókővel rakták le, s oda nyári szezonban asztalokat helyeznek ki. A járda mellé 4 csertölgyet ültettek, a sövény magasságát pedig 2 m-re növelték. A sövényt gondozzák. Ez a fajta kialakítás aránytalanságot okoz.

A park dend­rofló­rájának (fás növényeinek) felmérése során 17 fajt sikerült meghatároznunk. Ebből 4 faj a nyitvatermők, a többi 13 faj a zárvatermők törzsébe tartozik. A nyitvatermők közül fellelhető itt vörösfenyő, ezüstfenyő, keleti és nyugati tuja. A vörösfenyőből, amely az egyetlen lombhullató faj a tűlevelűek között, összesen 4 öreg példány található az Asztra áruház főbejárata előtt, más fajokból akár 10 példány is előfordul. Találunk itt zöld és korai juhart, ezüst- és nagylevelű hársat, közönséges vadgesztenyét, japáncseresznyét, japán- birset, cseresznyeszilvát, közönséges aranyfát, amerikai kőrist, közönséges mahóniát, közönséges orgonát, gyepűrózsát, A fák közötti részeken gyeptakaró van, amelyet tavasszal és nyáron rendszeresen kaszálnak. Sok gyomnövény is szaporodik közöttük. Helyenként gyomfák – bálványfa – is nőnek a parkban.

A tér és a park egységesebb arculatúvá alakítva településünk díszévé válhat, de jelenleg is kedvelt pihenőhelye a város lakóinak és vendégeinek.

Jakab Eleonóra,
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biológia és kémia tanszékének módszerész-tanára

Galéria
Hősök tere és parkja Beregszászban