Névjegy

Régió

Index

90234

Székhely

Sport u. 1.
Ismertető

A helység Beregszásztól nyugati irányban, a várostól hét kilométerre fekszik. A magyar-ukrán határ innét 3 kilométerre húzódik. Átellenben, immár a határ túloldalán, attól 3 kilométerre Beregdaróc község található.

Beregdéda (or.: Дийда) a Beregszász - Nagydobrony - Csap műúton Nagybégányon keresztül szintén megközelíthető. A bekötőút hossza hat kilométer.

Mezőhomoknak a település létrejöttekor a Homoki család volt a tulajdonosa. A helység említése 1356-ból való. A krónikák megemlítik, hogy a Homoki család a település nyugati felét 1440-ben a lampertszászi Stéber Péternek és Kévesi Albertnek adta zálogba.

1566-ban a Tokaj alól erre elvonuló tatárok a falut teljesen elpusztították. A betelepített ruszin lakosságnak már a XVIII. század végén volt temploma. 1647-ben a homoki részt Galambosi László és Perényi János birtokolta. Ez később a Lónyai családra szállt. Kisebb-nagyobb földrészekkel bírtak itt az elmúlt századok nyomán az Egressyek, a Majorok, a Kazimirok.

Az első világháborúban negyven férfi került a frontra, közülük öten elestek.

Beregdéda hajdan királyi birtok volt. A krónikák első ízben 1356-ban említik. Ez idő tájt itt számos alkalommal megyegyűlést tartottak. A település egy ideig a munkácsi várhoz tartozik, később Pálóczi Lászlónak, majd ezután Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek jutott a birtokába. 1484-ben számos más birtokkal együtt Déda is Korvin János tulajdona lesz. 1566-ban az erre átvonuló tatárok 16 házhelyet elpusztítottak, s a népet fogságba hurcolták. Az elmúlt századok folyamán Bereg vármegye nemessége többször is ülésezett itt.

1830 táján Perényi Zsigmond a községben timsó gyárat építtetett, melyet 1849 után az osztrák kormány más birtokaival együtt elkobozta. A gyárat később Bay György vette meg.

A XVII-XIX. század folyamán kisebb-nagyobb birtokrészei voltak itt a már említett Bay, a Bloksay, a Szarka, a Pásztélyi, a Szunyogh, a Leszkay, a Létay, a Bessenyei, a Kozák, a Kosztyó és a Molnár családoknak.

A községnek 84 polgára vett részt az első világháborúban, harmincan életüket vesztették. A második világháború frontjain a településről 27-en estek el. A sztálinisták 1944 őszén 88 férfit hurcoltak el, közülük negyvenen soha többé nem tértek haza.

 

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva