Névjegy

Régió

Index

90261

Székhely

Rákóczi u. 65.
Ismertető

Bene (or.: Бене) Beregszásztól 12 kilométernyi távolságra a várostól délkelet irányban az Ungvár - Rahó országút mentén fekszik. A helyi érdekű vonatok a településen megállnak.

A falu írott története 1269-től datálódik. Bhene, IV. Béla király adománylevelében, mint János Péternek fia, és Márton Jánosnak fia birtokaként szerepel. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában a helység mint katolikus anyaegyház szerepel, melynek Kelemen nevű lelkésze három garasban váltotta meg a tizedet. A kutatások szerint minden valószínűséggel az őslakosok erdőkitermelő jobbágyok voltak.

A középkorban a falu egy része mint jobbágytelepülés a szomszédos kovászói váruradalomhoz tartozott, a kisebb része nemesi birtokokat képezett. A község nevesebb birtokosa volt az elmúlt évszázadok során: Beregi Helele, a kusai Jalcsi család, Szilágyi Erzsébet, Mátyás anyja, a Ruszkai, a Dobó, a Székely, a Perényi, a Matucsinai, a Rátonyi, a Makkay, a Vásárhelyi és a Pogány család. A helységet 1567-ben a tatárok felégették, a lakókat elhurcolták. Negyvenhét telek lett lakatlan, csak öt népes ház maradt.

1593-ban a lakosok földesurukkal és 1458-ban épült kőtemplomukkal áttértek a protestáns hitre.

1657-ben II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi trónszerzési hadjáratát megbosszulandó Lubomirszkij lengyel herceg martalócai felégették a falut a templomával együtt. II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban említi, hogy 1703. Július 14-én Benénél ereszkedett le csapataival a hegyekből és kelt át a Borzsa folyón. Mindez közvetlenül a legendás tiszabecsi átkelés előtt történt. Ezt megelőzően neves földink, Papp Mihály Esze Tamással már járt Rákóczival Lengyelországban. Együtt bontották ki a felkelés zászlaját Tarpán, Váriban majd Beregszászon. A Vári zászlóbontás után a megyei hajdúkkal vívott összecsapás foglyait Benébe kísérték és feleskették a fejedelem hűségére.

Az 1848-49-es szabadságharcban 51 benei önkéntes vett részt. A helyi református lelkésszel az élen a Galícia felől benyomuló osztrák Barkó tábornok hadai elleni harcban.

1918 őszén a falut megszállták a románok, 1919 tavaszán pedig már a csehek, akik 1938-ig maradtak, amikor is visszacsatolták Kárpátalja egy részét az anyaországhoz.

1944 novemberében a sztálinisták 141 férfit hurcoltak el Benéből málenykij robotra. Innen 32 falubeli soha nem tért haza.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva