Névjegy

Régió

Index

90253

Székhely

Mártírok u. 224.
Ismertető

A Tisza mentén elterülő, rendezett portákkal bíró község a járási központtól, Beregszásztól, 12 kilométernyi távolságra fekszik. (Ugyanennyire van az Asztély- Beregsurány határátkelő). A szomszédos Csoma - északnyugatra - három kilométerre, Halábor - délkeletre - szintén három kilométerre. A határ túloldalán, de még a Tisza jobb oldalán terül el Tarpa község.

A községet a régi okmányok első ízben 1280-ban említik. Ekkor egy, a váradi káptalan által kiadott bizonyságlevélben Budulounak mondatik, s akkor a Huntpázmán nemzetség bírta. A XIV. században már virágzó község. A XIV.-XVII. században részbirtokokkal rendelkeztek itt a Kállaiak, a Mocsolaiak, a Bilkeiek, a Büdiek. Később a Desseffyek, a Czoborok, a Cserneiek, a Perényiek, a Forgácsiak, a Barkasziak, a Becskeiek kezébe került a badalói határ jelentős része.

Badaló a XVIII. század közepén élte második virágkorát. A Máramarosból a zúgókon, veszélyes vizeken át az alföldre keskeny "szálakon" érkező tutajosok Újlak és Tiszabecs közt kapcsolták össze valóságos vízi szerelvényekké sót, fafaragványokat, szerszámnyeleket, aszalt vagy friss gyümölcsöt szállító "armadájukat". Várinál túlestek a vámon, és Halábor valamint Badaló alatt megpihentek. Ilyenkor mint egy korabeli leírásban olvashatjuk, mintha fehér sóhegyek ringatóztak volna a Tiszán. A falu lakosai pedig éltek a kínálkozó alkalommal: élelmiszerrel - elsősorban száraz tésztával, tojással, tejjel - valamint borral látták el a hosszú útra készülő hucul és ruszin tutajosokat, akik majd a nyár végén tengelyen vitték nehezen szerzett kincsüket, a búzát és a kukoricát hegyvidéki falvaikba.

A XIX. században a következő családoknak volt itt kisebb-nagyobb földterülete: Bay, Balog, Buday, Kende, Károlyi, Pápai, Erdélyi, Fábián, Fark as, Nagy, és Szabó.

A község református egyháza 1550-ben keletkezett. Az 1834-es pusztító tűzvészben a község fele a templommal és a paplakkal együtt leégett. A hívek a templomot a következő évben újjáépítették. Anyakönyve 1759-ben kezdődik.

A sztálinisták 1944 őszén több mint 200 magyar férfit hurcoltak el, ebből 89-en odahaltak. A község és annak határa a Tisza áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva