Névjegy

Régió

Index

90250

Székhely

Népek Barátsága u. 33.
Ismertető

A csaknem teljes egészében magyarok által lakott Asztély Beregszásztól déli irányban 6 km-nyi távolságra fekszik. Közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén. 1988 után a község határában kishatárátkelő nyílt, amelyet néhány évvel később nemzetközivé minősítették. 2000-ben határátkelő ukrán oldalát, 2002-2003-ban pedig a magyar oldalát szélesítették.

Asztély (Астей) községet közigazgatásilag 1958-ban Macsolához csatolták. Önállóságát 2003 januárjában nyerte vissza.

Asztély nevét a krónikák 1492-ben említik először. Annak kapcsán, hogy ebben az esztendőben Bégányi Ferenc, Báthory István országbíró jegyzőjének testvére, Mihály és Ferenc az Asztély Homok Búcsú és Bégány helységekben levő összes királyi jogok és haszonvételek birtokába jutottak.

A XIV-XVIII. században különböző nagyságú birtokrésze volt itt a Búlcsúi, a Lónyai, a Lipóczi, az Újhelyi, a Tarnóczi, a Mathuznai, a Perényi és a Teklekdi családnak. 1566-ban, mikor a tatárok Tokaj felől erre átvonultak, három telket felgyújtottak. A település 1708-ig Suránynak volt fiókja, és 1729-ben lett anyaegyházzá. Első református prédikátorát Kegyesnek, másodikat Botházinak, a harmadikat Gulácsinak hívták. 1763-ban a gyülekezet roskadozó fatemplomát megújította, majd az 1731-33-as években új kőtemplomot épített. 150-200 évet visszatekintve a leggyakrabban előforduló családnevek a következők: Bedő, Bojár, Debreceni, File, Deák, Komáromi, Fazekas, Kulcsár, Lengyel, Olasz, Pénzes, Pál, Somi, Szerényi és Szabó. A községet jelentős részben ma is az ő utódaik lakják.

Asztélynak 56 polgára vett részt az első világháborúban, közülük kilencen hősi halált haltak.

1944 őszén a sztálinisták 61 férfit hurcoltak el a faluból, ebből 43-an odahaltak. A második világháború frontjain 5-en estek el.

Nyitvatartás
vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva