Névjegy

Régió

Székhely

Határőr u. 35.
Ismertető

Asztélyról az első feljegyzés 1378-ból származik: magyar helység a Beregszász–Vásárosnamény útvonalon, 75 házzal, 363 lakossal. A település 1708-ig Beregsurányhoz tartozott, 1729-ben lett anyaegyházzá. Első református prédikátora Kegyes, a második Botházi, harmadik Gulácsi volt.

A gyülekezet 1763-ban roskadozó fatemplomát a megye engedélyével megújította, majd az 1831–1833-as években új kőtemplomot épített. A torony-harangláb fából készült 1830-ban két haranggal. A nagyobbik harang két mázsás és a következő felirat található rajta: Az Asztélyi Ref(ormata) Szent Eklesia öntetté maga költségén Isten dicsőségére 1799 évben. A második harang 1 mázsa 8 kg volt. Semmilyen feljegyzés nem maradt arról, hogy hová lett. Idős emberek úgy mondják, hogy az első világháborúban vitték el. 1992-ben a templom külső felújítására került sor, 1995-ben belülről renoválták.

A parókia 1898-ban épült Róthe Lajos lelkipásztor irányítása alatt. Az előző parókia, mely a templom közelében volt, még fából készült és igen kicsi volt. A lelkész közbenjárásával a szomszédos telek egy részét megvásárolta az egyház, és itt épülhetett fel az új parókia. Ezt 1948-ban államosították és a községi tanács tulajdonába került. Az épület helységeiben községházát, könyvtárat, felcserközpontot rendeztek be. A kolhoz megalakulása után annak irodája is ide került. Később falusi klubnak és könyvtárnak alakították át, mikor a kolhoziroda a szomszédos Macsolára költözött. A felcserközpont a szintén egyháztól elvett tanítói lakásba került, a templom szomszédságában. A sokéves bitorlás és nemtörődömség után, sok akadály leküzdésével 1993-ban kaphatta nagy nehezen vissza parókiáját az egyház. De a klub még továbbra is itt működött.

1996-ban kezdődött el a lelkészlak nagy felújítása, mely három évig tartott.